A magyar EU-elnökségről, következetességünkről, a jogállamisági jelentésekről, a szankciókról és az embercsempészekről is kérdeztük a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt.
***
„Ebben a dologban nem osztottak lapot az Európai Parlamentnek” – kezdte a beszélgetést a Mandiner Reakció legutóbbi adásában Kovács Zoltán, reflektálva arra, hogy az EP aggályosnak tartja Magyarország soros elnöki tisztét, erről a héten szavaztak is, kimondva: hazánkat alkalmatlannak tartják a poszt betöltésére. Az államtitkár szerint ez jelzés a hazai baloldalnak is, miközben gőzerővel dolgoznak az állásfoglalások előkészítésén és reklámozásán, azzal olyan helyre teszik Magyarországot, amelyből nem lehet jól kijönni. Még akkor sem, ha ők lennének kormányon. Elmondta, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöksége valójában nem egy jog, ami elvehető, hanem kötelesség, a Lisszaboni Szerződésben rögzített, intézményileg kialakult rendje van.
Az Európai Parlament az elmúlt évtizedben egyre markánsabban próbál behatolni olyan területekre, amelyekre az uniós szerződésben foglaltak nem adnak lehetőséget”
– értékelt a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, problémának látja, hogy politikai a véleményeket tényként akarják bemutatni, amelyeket jogszabályok irányába is elmozdítanának. A mainstrem média és az európai uniós intézmények csapdába estek, már nem tudnak, nem lehetnek megengedők Magyarországgal szemben, örökös narratívájuk szerint mi vagyunk az EU fekete bárányai. Ez tizenhárom éve tartó „szappanopera”, miközben a kormány mögött a választók kétharmados többségének akarata áll.
„Ez egy politikai játszma, amelyben ezeknek a kis pálcikáknak vagy karóknak a leverése, ami például egy európai parlamenti állásfoglalás is, azért fontos, mert vissza lehet rá utalni, és kvázi jogot vagy jogszabályt keletkeztető hatása is tud lenni adott esetben. Mindig van valamilyen olyan aktuális téma, amely miatt zajlik a nyomásgyakorlás, az elmúlt tizenhárom évben intézményesült egy magyarellenesség az EP baloldalában, ez teljesen nyilvánvaló” – hangoztatta az államtitkár.
Tipikus példa minderre a magyar kormány orosz-ukrán háborúval kapcsolatos békepárti álláspontja, illetve annak folyamatos kritizálása. Legutóbb Orbán Viktor Bloombergnek adott interjúja után izzott fel a médiahisztéria a magyar miniszterelnök kijelentése kapcsán: az ukránok nem nyerhetnek ebben a háborúban. Kovács Zoltán ezt úgy kommentálta: „Teljesen nyilvánvaló, hogy jelen állás szerint
minimális az esélye annak, hogy az ukránok a harcmezőn az elszenvedett iszonyatos veszteségek után olyan győzelmet tudnának aratni, ami a nyugat-európaiak fejében van.”
„Most már ez van, mi vagyunk a feketelábúak – fogalmazott Kovács Zoltán –, ebben a közegben vétek lenne változtatni azon a magatartáson, amit eddig is tanúsítottunk, azaz hogy ha magyar érdekről van szó, akkor kimondjuk, hogy mi a magyar érdek, ha tetszik, ha nem.” Megjegyezte, az orosz–ukrán háború kapcsán is el kell mondani, Közép-Európának nem érdeke az, hogy ilyen szankciók legyenek, „miközben hazavágja a GDP-t, és az elhibázott szankciók miatt az egeket ostromolja az infláció”.
„Hogyan is nézne ki az, ha két olyan közép-európai állam vezetné az Európai Unió aktuális elnökségét, amelyeknek a politikai összetétele, illetve támogatottsága nem felel meg az EP baloldali többségének?” – vetette fel Kovács Zoltán. Magyarországról az EP számos jogállamisági jelentést készített, elítélő nyilatkozatot fogadott el, akárcsak Lengyelországról, pedig nem ártana először az EU-s intézmények szabályos működését vizsgálni, vajon minden, a szerződésben leírt szabályt betartanak-e.
„Mi minden vállalásunkat teljesítettük” – hangsúlyozta Kovács Zoltán, utalva arra, hogy a Magyarországtól visszatartott EU-s források küldéséhez szükséges feltételeket a magyar kormány maradéktalanul végrehajtotta. Azonban szerinte félő, ezek ellenére tovább fog húzódni ez a történet.
Rámutatott,
Daniel Freund zöld európai parlamenti képviselő látogatása kapcsán az államtitkár kifejtette, a zöld politikai csoportosulások olyan életmódbeli kérdésekben akarnak korlátozások elérni, mint például mennyi húst lehet naponta enni, vagy mennyit lehet fűteni. Szerinte ezek túlmennének azon a tolerancia szinten, amelyet a magyar választók eltűrnek. Úgy gondolja, nem szabad a kormánynak politikai és értékbeli taktikát változtatni, mivel a választók jól látják a következetességet, amelyet a négy kétharmados országgyűlési győzelem is visszaigazol.
Ukrajna nemzetközi háborús szponzornak minősítette az OTP Bankot, amelyre Kovács Zoltán úgy reagált, hogy „kipécéztek, láthatóan kimondottan politikai szempontból motiváltan egy magyar bankot, miközben nyugat-európai bankokat nem”. Érthetetlen, miért tesznek különbséget az EU keretein belül létező vállalatok között, amelyek ugyanúgy működnek Oroszország piacán. A tizenegyedik szankciós csomag tervében az orosz energiahordozók behozatalának további kiterjesztése is szerepelhet, amellyel kapcsolatban elmondta az államtitkár, hogy tudomásul kell venni, az energiadiverzifikációnak több éves átmeneti időszaka van, amelyben ki kell építeni az infrastruktúrát, és beruházókat szerezni.
– fejtegette Kovács Zoltán. Méltánytalan – folytatta –, hogy ebben az ügyben Magyarországra mutogat az európai mainstream. Addig nem érdemes a tizenegyedik szankciós csomagról beszélni, amíg nem körvonalazódik a megegyezés lehetősége – erősítette meg a magyar álláspontot.
Az Európai Unióban újra megfogalmazódnak olyan javaslatok, melyek szerint el kellene osztani azokat a már itt lévő menedékkérőket tagállamonként, akik még menekültstátusszal sem rendelkeznek. Az államtitkár erre válaszul azt mondta: „Ugyanott tartunk 8 évvel a migrációs válság után, ahol akkor tartottunk.” Felidézte, 2015 után is ugyanez a javaslat került elő, ami félrevezető logikája a szolidaritásnak, ráadásul semmi köze nincs az európai együttműködéshez.
Szerinte látható egy olyan cél is, hogy a bevándorlók, akik rendelkeznek már tartózkodási engedéllyel, szavazhassanak a helyhatósági választásokon a baloldali pártokra. Elmondta, a sajtóban megjelent álhírek ellenére Magyarországról több száz embercsempészt utasítottak ki, aki nem hagyja el az ország területét, még súlyosabb következményekre számíthat. Kovács Zoltán beszélt arról is, a magukat emberi jogi szervezeteknek álcázó NGO-k akarva-akaratlanul is táptalajt biztosítanak a szervezett bűnözésnek és az embercsempészetnek.
Nyitókép: Frederick Florin/ AFP
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
Karrierje csúcspontjaként 2016-ban a riói olimpián 100 méter háton, valamint 200 és 400 méter vegyesen lett aranyérmes, 200 méter háton pedig ezüstöt szerzett a most visszavonult Hosszú Katinka.
A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!
Az a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin megtámadna-e egy NATO-tagországot.
Az ukránok szerint meglepték az oroszokat és több irányból is támadnak.
A kormányfő szerint a békekötés túl romantikus elképzelés.
Az ötven év körüli férfi a kórház kápolnájában vetett véget az életének.
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
